A Szépalma Alapítvány Névleges örökbefogadás programja azért jött létre, hogy lehetőséget adjon állatszerető embereknek arra, hogy megtapasztalhassák, milyen érzés kötődni egy állathoz, felelni a jólétéért akár élete végéig.
A névlegesen örökbefogadott állatok tulajdonjoga nem változik, az örökbefogadás után is az Alapítvány tulajdonában maradnak, életüket a Szépalma Ménesbirtok területén folytatják.
Az örökbefogadás feltétele, hogy az állat támogatója minden hónapban időben elutalja az alapítvány bankszámlájára azt az előre egyeztetett összeget, amivel támogatni szeretné egy-egy állat ellátását. (Természetesen lehet rendezni egy hónapnál hosszabb időintervallumot is.)
Az állat támogatója jogosult rendszeresen, előre egyeztetett időpontban, szakmai felügyelet mellett látogatni az állatot/állatokat.
Névleges örökbefogadásra kétféle képen van lehetőség.
- Az örökbefogadó számára szimpatikus lovat/lófélét szeretné patronálni, ez esetben egyedüli támogatóként lesz feltüntetve az alapítvány erre kialakított fórumain.
- Az örökbefogadó egy szimpatikus ménest/ nyájat/ gulyát szeretne patronálni, mert szimpatizál egy-egy egyeddel vagy az állatfajjal. Itt több személy is támogathatja ugyanazokat az állatokat, de itt is kivétel nélkül feltüntetjük a támogatókat.
Reméljük, hogy ezzel a lehetőséggel teret adunk arra, hogy személyes kötödés alakuljon ki az örökbefogadott állat/állatok és a „gazdájuk” között. Rohanó világunkban kevesen engedhetik meg maguknak, hogy hetente több órát eltöltsenek a számukra kedves állatokkal. Szépalmán minden állatra egyénileg is különös figyelmet fordítunk, így a névleges gazdák akár évente egyszer, akár hetente tudják látogatni védencüket, biztosak lehetnek afelől, hogy az állat folyamatosan jó kezekben van, így a számukra nem marad más, mint alkalmanként élvezni az állat társaságát és azt a tudatot, hogy gondoskodásukkal biztosítják egy állat vagy egy állat csapat boldogságát.
Névleges örökbefogadás támogatói díj:
- lóféle – minimum 50 000 Ft / hónap
- ménes / nyáj / gulya – minimum 30 000 Ft / hónap
Bővebb információért kérjük vegye fel velünk személyesen a kapcsolatot a következő emailcímen: pamukanna@szepalma.hu
Az alábbi állatok mind tagjai a Szépalmai Névleges örökbefogadás programnak.
Lovaink
Dínó
Lindus
Lindus és Linduci apáról féltestvérek, együtt érkeztek Szépalmára. Ez a két kanca „megéri a pénzét”. Állítólag kocsiba is be lehetett őket fogni, Szépamán azonban inkább a gyerekek lovagoltatásából vették ki a részüket. Eredetileg nem ezen a néven hívták őket, Linda és Heni a becsületes nevük, azonban ez mára homályba vész. Mindketten olyan kedvesek voltak és annyira hasonlítottak egymásra (a Linda név jelentése kedves), hogy egykori gondozójuk az egyszerűség kedvéért a teltebbjüket Linducinak kezdte hívni. Lindus azon kívül, hogy karcsúbb, mint a testvére, sajnos megkülönböztethető punk frizurájáról is, mivel sajnos úgy nevezett nyári ekcémában szenved, ami arra készteti, hogy nyáron a szúnyogcsípések hatására vakarja a sörényét és a farkát. Emiatt amikor sok a bogár, gyakran tölti idejét az istállóban, ilyenkor szívesen veszi gondozói simogatását, becézgetését.
Linduci
Lindus és Linduci apáról féltestvérek, együtt érkeztek Szépalmára. Ez a két kanca „megéri a pénzét”. Állítólag kocsiba is be lehetett őket fogni, Szépamán azonban inkább a gyerekek lovagoltatásából vették ki a részüket. Eredetileg nem ezen a néven hívták őket, Linda és Heni a becsületes nevük, azonban ez már a homályba vész. Mindketten olyan kedvesek voltak és annyira hasonlítottak egymásra (a Linda név jelentése kedves), hogy egykori gondozójuk az egyszerűség kedvéért a teltebbjüket Linducinak kezdte hívni. Linduci nevéhez híven telt idomairól híres, valamint gyönyörű hosszú sörényéről, amit minden gyermek szívesen fonogatott neki, amikor csak lehetett. Igazi vezérkanca, a falon is keresztül megy, de legalábbis megpróbálja. A csapat többi tagja pedig lelkesen követi minden kalandban.
Dani
Dani a szépalmai gyermeklovaglás egyik veteránja. Szépalmára egy szamár barátjával, Bípoval együtt érkeztek, akinek kalandos élete egy másik történet. Dani hamar beilleszkedett a huculokból álló kis csapatba, és számos gyermek kedvence volt hosszú éveken keresztül. Kiegyensúlyozott és határozott jellemének hála, nem csak a gyerekek, de jónéhány felnőtt is szívébe zárta. Dani fekete szőrszíne egy igazi úriembert rejt, bár nem ő a legbátrabb a csapatban, de békés természetét a legtöbb ló kedveli.
Orsi
Orsi 2014-ben, ötévesen érkezett Szépalmára, hogy csatlakozzon a már meglévő kicsi hucul csapathoz, azzal a fontos feladattal, hogy a gyermekek lovagolhassanak rajta. Orsi Romániában született és egy kereskedőn keresztül jutott hozzá a Ménesbirtok. Ennek a kis lónak nagy szerencséje volt ezzel, mert súlyosan alultápláltan érkezett és alapvetően bizalmatlan volt az emberrel, mégis úgy döntött az akkori vezetőség, hogy hiányosságai ellenére Szépalma lesz az otthona. Miután sikerült megszelídíteni, kevés időt töltött azzal, amiért Szépalmára jött, mert a lovagoltatás megszűnt a birtokon. Jelenleg is együtt él azokkal a társaival, akikkel közösen dolgoztak Szépalmán számos gyermek nagy örömére.
Walero
Walero egy igazi erős akaratú, makacs ló, ha kicsit hosszabb lenne a füle, akár szamár is lehetne, mert a színe is megtévesztő. Amikor egy állatbarát befogadta őt, arról tájékoztatták, hogy valószínűleg egy domináns jellem a ménesben. Ez finoman szólva enyhe kifejezésnek bizonyult. Egyáltalán nem tisztelte a gazdáját, aki szó szerint pokolian érezte magát emiatt. Rengeteg lókiképző képbe került, akikkel Walero igazi szelíd báránykaként viselkedett. A befogadója azonban túlságosan félt tőle, így végül arra az elhatározásra jutott, hogy a vágóhídra küldi a lovat. Ekkor került megmentésre ez a határozott hucul lovacska. 2019 óta büszke tagja a hucul ménesnek, látogatóink rendszeresen találkozhatnak vele. Hála a szakmai felügyeletnek, Walero társaival együtt 2023-ban sikeresen részt vett élete első Szépalmás állatvédelmi táborában.
Cseresznye
Cseresznye a gyönyörű kanca 2020 óta járja büszkén Szépalma legelőit. Hűségesen és türelmesen segített a kezdő lovasoknak beletanulni a lovaglásba hosszú éveken keresztül. Sohasem volt egy rossz mozdulata sem. Miután a lábai már nem voltak alkalmasak arra, hogy lovasokat vigyen a hátán nyugdíjazni kellett. Mindenki, aki megismerte és megszerette Cseresznyét segíteni akart. Jóakarói értesültek Szépalmáról és szerencsét próbáltak. Cseresznye a gondozói szerint a mai napig nagyon hálás és büszke erre a lehetőségre.
Csillag és Zizi
Az anyakanca Csillag és lányai Chiquita és Zizi együtt érkezett 2020-ban Szépalmára egy szomszédos lovardából. Gazdájuk vette fel a kapcsolatot az Alapítvánnyal és elmagyarázta helyzetét. Büszke tulajdonosa volt a három kisbéri kancának, azonban korából adódóan ellátásukat egyre kevésbe tudta megoldani. Miután értesült róla, hogy Szépalmán egy állatvédelmi alapítvány is működik, megragadta az alkalmat, hogy kiálljon szeretett állataiért. A legjobbat akarta patás családtagjainak, amiről mi is megbizonyosodhattunk ezért úgy döntöttünk, befogadjuk Csillagot, Chiquitát és Zizit.
Zizi egy bőrdaganat miatt intenzív állatorvosi kezelésre szorult, mely szoros külföldi kapcsolatainknak hála egy svájci rehabilitációs istállóban történt. Az magas színvonalú kezelésnek hála Zizi hosszú idő után visszakerülhetett Szépalmára, így a három kanca ismét újra találkozhatott Szépalmán. Chiquitatól 2025-ben végleges búcsút vettünk, így ő már az égi ménest erősíti.
Bojtár
Bojtár két évesen, 2019 júniusában lakossági bejelentés kapcsán került a Bottyán Equus gondozásába társával, Bóbitával, egy másik kis hucullal együtt. Amikor a Bottyán Equus elkezdte a mentési munkát az illetékes állatorvos kevés esélyt adott arra, hogy a két ló fel tud épülni abból a szörnyűséges állapotból, amiben megtalálták őket. Mindkét ló súlyosan alultáplált volt, testüket sebek borították a felfekvések miatt. Bojtár egyáltalán nem tudott lábra állni, hetekig naponta többször többember segítsége kellett, hogy fel tudjon állni. Miután megerősödött annyira, hogy önállóan tudott közlekedni, kiderült, hogy három patája is súlyosan beteg, patairha gyulladást diagnosztizáltak nála, a patacsontját csak milliméterek választották el attól, hogy kilyukassza a pata talpi részét. Kezelését a Bottyán Equus jóakaróinak hála tudta finanszírozni, a civil összefogásnak köszönhetően Bojtár lehetőséget kapott a felépülésre, és a súlyos állapota ellenére szépen felépült. Amikor Bojtárt örökbe adta a Bottyán Equus szervezet, bíztak abban, hogy végleges helyét találta meg, ahol élete végéig lelkiismeretesen gondoskodnak majd róla. Sajnos nem így történt. Az örökbeadási szerződésben többek között az is szerepel, hogy ha bármi probléma felmerül és az örökbefogadó nem tudja valamilyen oknál fogva biztonságosan, a ló jólétét figyelembe véve tovább tartani a lovat, köteles a Bottyán Equushoz visszajuttatni. Ez nem történt meg. Kiderült, hogy Bojtár már a 3. helyen volt és csak akkor keresték meg ismét a Bottyán Equus szervezetet, amikor kiderült, hogy Bojtárnak komoly egészségügyi problémája van és a műtét költségét nem tudják vállani. Így vállalta át a műtét költségeit a Bottyán Equus, de miután Rédei Attila, az alapítvány egyik alapítótagja sajnálatos módon hosszú betegség után elhunyt, felesége, Rédei Éva és kollégái felkeresték a Szépalma Állatvédelmi Alapítványt, hogy segítséget kérjenek. Bojtár 2024 szeptemberében került végleges befogadó helyére, Szépalmára. Sajnos a korábbi gondatlan kezelés következtében (az örökbefogadói részéről) jelenleg is folyamatos állatorvosi kezelés és felügyelet alatt áll, minden erőnkkel igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni érte, hogy a krónikus sántaság ne befolyásolja az életminőségét.
Füles a szamár
Füles 2017 őszén került a Bottyán Equus gondozásába. Fülest, -akit mára mindenki Fülüsként ismer- és vele együtt 16 lovat egy hölgy magánemberként Jakabszállásról hozott el nem megfelelő tartási körülmények közül. Mivel a hölgynek nem volt hivatalos állatvédelmi jogosultsága, bevont egy kutyás állatvédő szervezetet. Így került Fülüs és a 16 ló Fótra. Pár hétre rá a Bottyán Equus lakossági bejelentést kapott, hogy Fülüst és a lovakat magukra hagyták, nem kapnak enni és gyakran kiszöknek a területről. A Bottyán Equus munkatársai rögtön intézkedtek és megtették a hivatalos feljelentést. A jogi procedúra lezárulásáig a Bottyán Equus munkatársai etették a fóti helyszínen az állatokat. Miután rendeződtek a jogi körülmények, az említett kutyamentő szervezet tulajdonába kerültek az állatok. A lovak különböző befogadóhelyeken kaptak helyet, míg Fülüs a Bottyán Equus legújabb lakója lett és Bandi csacsi társa. Bandi halála után az állatmentő szervezet Fülüsnek új, végleges befogadót keresett, így került Fülüs Szépalmára 2024 szeptemberében. Jelenleg Fülüs a szépalmai állatsimogató boldog lakója, látogatóink ott találkozhatnak vele és barátaival.
További állatfajok
Szürkemarhák (Anja, Ödön, Raffael, Bella, Rose, Oskar, Tony)
A magyar szürke szarvasmarha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Igazi hungarikum, az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.
A magyar szürkemarha szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével bárkinek képes megragadni a figyelmét. A fajta létszáma a mélypontját az 1960-as években érte el, azóta egyre emelkedik. Nagyon fontos, hogy télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik. Ezért legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények pedig gyorsan kiheverik a rágást. A tehén könnyen ellik, borjához nagyon ragaszkodik, féltőn óvja. Pusztulása esetén képes napokig bolyongani és keresni. Érdekesség, hogy a legidősebb ismert magyar szürkemarha 32 évet élt. A szürkemarha zord, ellenálló, de nem egy kezes, könnyen kezelhető fajta. Így bármennyire is csábító a szépségük, javasolt ezeket az állatokat tisztes távolságból csodálni.
Anja, Ödon, Raffael:
A magyarországi legelők néha végtelennek tűnnek. Előfordul, hogy hajtás közben egy-egy állat elkavarodik. Ez történt a kis bikaborjúval, Ödönnel is, akit kollégáink találtak meg és vettek gondozásba. De Ödönt kereste az anyukája, és pár nap elteltével meg is találta nálunk. Megkérdeztük a tulajdonosukat, nem maradhatnának-e Szépalmán, ha már így alakult. Miután Anja és Ödön Szépalma tulajdonába kertült, most már biztos, hogy örök otthonra leltek nálunk. Amit még akkor nem tudtunk, hogy Anja már vemhes volt és Raffaelnek már Szépalma gondozásában adott életet.
Bella és Rose:
Bella születése teljes meglepetés volt számunkra, a „baleset” akkor történt, amikor Tony még bikaborjúként érkezésekor beszabadult a tehenek közé, majd később a kis Bella megszületett, aki egy kárpáti-borzderes-szürkemarha keverék fajtájú szarvasmarha. Az, hogy így alakult bár nem volt tervezett, de örömünkre szolgál, hiszen szépalmai családunk egy kedves taggal bővült.
Tony:
Tony egy különleges szépségű kárpáti borzderes fajtájú szarvasmarha, aki a szürkemarhákkal él. Egy kétségbeesett jóakaró vette fel velünk a kapcsolatot. A tanyán, ahol állatait bértartásban tartotta megismerkedett egy fiatal bikaborjúval, Tony-val. Tudta, hogy ha a kisborjú sorsa a tervek szerint alakul, akkor eladják őt, majd valahol felhízlalják és levágják. Bár azzal is tisztában volt, hogy ez a „normális”, nem akarta elfogadni, hogy Tony-nak, akit annyira megszeretett ez legyen a sorsa. Folyamatosan kereste a megoldást. Mivel mélyen megérintett minket a történet, eldöntöttük, hogy Tony csatlakozhat a szépalmai gulyához.
Magyar Racka juh
A fajta gyökerei i.e. 4. évezredig nyúlnak vissza. Az akkori Mezopotámia területén élő felfelé álló, egyenes szarvú gyapjas juh feltételezhető a mai racka ősének, azonban egyetlen forrás sem bizonyítja egyértelműen, hogy mikor és milyen módon került be az első juhfajta a Kárpát-medencébe. Egyes elméletek szerint a honfoglaló őseinkkel érkeztek hazánkba, mások azt állítják, hogy ázsiai eredetűek és a népvándorlás idején terjedtek el. Ugyanígy viták folynak a jellegzetes V alakban felfelé álló, függőleges tengelye körül csavarodott szarvval kapcsolatban is, amely valószínűleg mutáció eredménye és szelekció révén terjedt el, de lehet, hogy más népek révén érkezett be. A kedvezőbb hús-, tej-, illetve gyapjúhozamú fajták elterjedésével viszont számuk fogyatkozásnak indult. A hanyatlás olyan mértéket öltött, hogy a II. világháborút követően egyedül lelkes hortobágyi, illetve debreceni tenyésztőknek köszönhető, hogy nem tűnt el a racka országunkból. Az időjárás viszontagságaival, a mostoha tartási körülményekkel szemben igen ellenálló, élénk vérmérsékletű, félénk, nem kezes fajta. Különlegessége a pörge szarv, amelyet mind az anyajuhok, mind a kosok viselnek.
A szépalmai racka anyajuhok egy ausztriai művész tulajdonában voltak, aki tenyésztette is őket. Az anyák nyugdíjazásra kerültek, és így lettek a Gut Aiderbichl állatvédő szervezet védencei 2018-ban, ahol még született egy utolsó bárány generáció. Ezután érkeztek 2019-ben Szépalmára, mint egy nagy család, és azóta is kedves színfoltjai a gazdaság legelőinek.
Samu a kecske
Pannonhalmán egy sufniban élt a fekete-barna szőrű kecskebak. A szomszéd hölgy egy tévéműsorban hallott Szépalmáról és úgy döntött, tájékoztatja Szépalma dolgozóit a kecske helyzetéről. A bejelentés alapján úgy határozott a vezetőség, hogy érdemes megvizsgálni személyesen az ügyet.
A helyszínre érkező kollégák megdöbbenve tapasztalták, hogy Samu teljesen egyedül van egy lánccal a nyaka körül egy rendetlen, kopár udvaron. A lánc már belenőtt a húsába így fájó sebek éktelenkedtek a nyakán és a teste többi részén is. A kecske amikor meglátta kollégáinkat ezt lehetett kiolvasni a szeméből; „De jó, hogy itt vagytok, vigyetek el akárhová!”
A kecskék emésztése elsősorban növényi táplálékra van berendezkedve. Samu főleg szárazkenyéren és egyéb konyhai hulladékon élt, ami semmiképpen nem megfelelő és egészséges egy kiskérődző számára. Miután egykori gazdája lemondott Samuról, a kecske Szépalmára került. Már a szállítás rövid ideje alatt nem tudott betelni a szép zöld szénával. Megérkezése után bakkecske lévén ivartalanításra került, és mikor egészségügyi állapota megengedte, bekerült a többi nálunk élő kecske és birka közé, aminek úgy örült, hogy boldog négylábas szökellésekkel ugrálta körbe a legelőt. Egyik legkezesebb kecskénk azóta is, lehet őt vezetni és megfelelő motiváció hatására (gondozói tudják, milyen jutalomfalatot kedvel) apróbb trükkökre is hajlandó.
Mici a kecskebak
Mindenki hallott már olyan mentésre szorult kutyáról, aki az úton barangolt, felügyelet nélkül, veszélybe sodorva ezzel saját és az arra közlekedők életét. Nos, Mici is egy ilyen csavargó volt, csak ő nem ugat, hanem mekeg. Társaival együtt kóborolt, és egy facebook hirdetésnek hála értesültek az Alapítvány munkatársai Mici létezéséről. Mire Mici elszállítására kiérkeztek a kollégáink, a dudari bányászok azt mesélték, hogy Micinek voltak korábban társai, azonban gazdájuk meghalt, ezután kezdtek céltalan bóklászásba. Mici ekkor már egyedül baktatott, mert társait azóta elvesztette. A bányászok egyébként igyekeztek lelkiismeretesen gondoskodni Miciről, így ő szinte a bányában élt. Mivel egyértelműen nem volt biztonságban és gondozása sem volt megoldott, a dudari polgármesterasszony beleegyezésével Szépalmára szállították kollégáink, ahol azóta is békésen él fajtársaival.
Mangalicák
A mangalica Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta. Hagyományosan szabad tartásban nevelik, ezért nagyobb a területigénye, mint fajtatársainak és jobban tűri a környezeti tényezők viszontagságait. A Szépamán élő két mangalica számára is fontos, hogy nagy terület és vizes hely is a rendelkezésükre álljon. Ennek hála bőven van lehetőségük a számukra fontos tevekénységekre; mint a túrás és a dagonyázás. Séfünk belőlük sosem fog ízletes fogást készíteni, sőt konyhai hulladékot sem kapnak ezek a malacok, a menüjük kizárólag gabonából és zöldségekből áll. Szépalma évtizedek óta tart mangalica disznókat, de már a jelenlegi állomány előtti generáció is végelgyengülésben pusztult el. Sorainkat olvasva biztosan vannak olyanok, akik ezt pazarlásnak érzik, de a sertések olyan szintű intelligenciával rendelkeznek, mint a hároméves gyerekek, felismerik a tükörképüket, kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, egymás közt szervezett viszonyrendszerük van, hosszú távú memóriájuk remek, és képesek szoros kapcsolatot kialakítani az emberrel is. Így már érthető, hogy Szépalmán nem csak a gondozók ragaszkodnak annyira a két szőrös röfihez. Hivatalos nevük Béb és Mici, de kollégáink és vendégeink között is vannak, akik előszeretettel hívják őket Perec és Kréker néven is. Ebből is látszik, hogy mennyire kedvelt és fontos tagjai is ők az itt élő állatoknak.